Fix EU
Sportágválasztó – Kerékpározás 2.

Sportágválasztó – Kerékpározás 2.

Kecskés Áron említette, hogy a kerékpározás a futáshoz hasonlóan nagyon egészséges és akár egyéni, akár társasági sport is lehet. Természetesen csoportban jobb bringázni, lentebb leírom miért.

Én onnan folytatnám, hogy részben ismerősökön látva, részben saját tapasztalat alapján, az úszás és a futás is jó a kerékpározás kiegészítésére valamint jó alapokat is adhat. Nem hiába van az, hogy baráti csoportunkban (KTOF – lásd lentebb) többen triatlonos múlttal és komoly eredményekkel is rendelkeznek.

A szakértők szerint kerékpározás során szervezetünk neurokemikáliákat termel, és eme vegyületek között pedig szerotonin, dopamin, endorfin és adrenalin is szerepel melyek abban is töltenek be komoly szerepet, hogy a bringázás öröm legyen és jól érezzük magunkat a tekerés befejezése után. Az Interneten több írást lehet arról találni, hogy hogyan függ össze a  „bicajozás és boldogság” és mi az az „áramlat” (flow). 

 

De miért is jó (együtt) tekerni?

1-1 kávézás, sütizés, fagyizás, beszélgetés, kalandok. Ugyanakkor egy defekt vagy más probléma esetén sem vagyunk egyedül.

Ha pedig országúton bringázunk, sokkal jobban figyelnek ránk az autósok. Együtt gyorsabban is megyünk. Hogyan? Vannak különböző technikák, melyekkel tudjuk folyamatosan váltogatni ki pihen és ki dolgozik, így a terhelés is jobban eloszlik, melynek eredménye, hogy egyrészt lassabban fáradunk el, másrészt a jó tempó érzése komoly motivációt adhat és a legvégén a már fent említett boldogság érzés sem elhanyagolható, ami csak erősíti bennünk, hogy menjünk újra és újra. 

 

Egy bringás közösségben megbeszélhetünk heti rendszeres időpontban közös tekeréseket és már reggel úgy ébredünk, hogy milyen szuper nap lesz ez is.

Egy összeszokott csapat/baráti társaság együtt el tud menni kisebb-nagyobb versenyekre, túrákra ls tudnak egymásnak segíteni a felkészülésben, együtt lehet bemelegíteni vagy éppen a csapat maradék tagjai (akik éppen nem versenyeznek) egy emberként szurkolnak és várják vissza azt aki éppen a pályán van.

Heti több alkalommal történő bringázás esetén – ami lehet akár csak a suliba/munkahelyre tekerés vagy egy napi 10-15 km kerülő suli/munka után – már egy rövid kihagyásnál (akár csak néhány nap) is hiányzik a mozgás. Egyszerűen a napi élet és ritmus részévé válik és a testünk igényli azt. Egy kis társaság, csapat komoly motivációt adhat akkor is, amikor éppen nincs nagy kedvünk menni (segít átlendíteni a „menni vagy nem menni” dilemmán).

 

Társaság/csapat

Munkatársak alkothatnak kisebb-nagyobb csoportokat vagy iskolákban gyerekek közös sportolásán keresztül alakulhatnak ki összeszokott társaságok, bár egy kisvárosban ezt elég nehéz összehozni.

Úgy gondolom, hogy az egyik legnagyobb bringás közösség Magyarországon a „Coffe Ride” akik már kb 10 éve tavasztól őszig együtt tekernek: minden szerda reggel 5:50-kor van találkozó és pontban 6:00-kor indulás (Budapesten). Volt amikor 100+ fő vágott neki a szerdai távnak (a téli szünet után az első alkalommal), amikor is a szervezők elgondolkodtak, hogy hogyan tovább (túlságosan feltartották a forgalmat, rendezvény bejelentés köteles lehet stb.). Akadt persze rövidebb program is a szervezésükben: közös kávézásra invitálták a bringásokat a Hármashatárhegyre, ahova mindenki bringával (valaki pedig egy 20+ kg-os MOL Bubi szörnyeteggel) indult fel, majd egy igen kellemes kávézásban lehetett része, nézve az ébredező Budapestet. Ezt meg is örökítették a YouTube-on megtalálható „Coffee Ride Light” néven, más egyedi „Coffe Ride ” reggeli tekerés felvételekkel.

 

Regenerálódás, pihenés:

Egyik versenyen hallottam két  idősebb bringást beszélgetni: „Te, mostanában úgy fáj a derekam, de ha ráülök a bringára elmúlik.” Természetesen itt nem arról volt szó, hogy bármilyen betegen ülünk fel a bringára, az meggyógyít bennünket. Betegen nem is szabad bringázni, csakis pihenni kell, mert a szervezetünknek különösen ilyenkor pihenésre és regenerálódásra van szüksége, ha kell megfelelő szakember (pl. orvos) segítségével. Ugyanakkor az a kis mozgás ennek az embernek segített a derékfájásban (amit okozhat például az, hogy túl sok ülőmunkát végzünk megfelelő mennyiségű mozgás nélkül).
Mikor érdemes még pihenni? Rendszeres edzés folyamán előfordulhat a túledzettség, amikor a szervezet sokkal fáradtabb, nem mozognak azok a lábak, nincs motiváció, fáradtabbnak érezzük magunkat. Ezt egy szakember (edző) egészen pontosan tudja kalkulálni az edzések eredményei alapján, így elkerülhető, illetve saját magunk is észre tudjuk venni magunkon a jeléket.

 

Bringa beállítás:
Az előző példában említett hasonló derékfájdalmat a bringa  nem megfelelő beállítása is okozhatja. 
Először is amikor megveszünk egy bringát azt méretre kell venni. Ezt szakember szépen meg tudja határozni még a megrendelés előtt, azonban 1-1 márka használhat másfajta méretjelöléseket, tehát az adott márkához érdemes a méretet nézetni.
Ha már megvan a bringánk, akkor azt a boltban vagy szakember 2-3 óra alatt hozzánk tudja állítani. (Ez utóbbi esetén több dolgot megnéznek pl mennyire vagyunk hajlékonyak, lábhossz stb. és ez alapján jön ki egy ideális beállítás, melyet tovább lehet finomítani.)
Természetesen mi magunk is próbálkozhatunk. Kerékpár beállításról az Interneten magyar nyelven pl. „Mackobandi” blogját érdemes elolvasni, ahol leírja szépen, hogy egy országúti kerékpárt hogyan érdemes magunkhoz állítani azaz, megmérjük a belső lábhosszunkat és ahhoz képest emeljük meg  az ülést (nyerget), majd ha ez megvan, akkor a nyereg és a kormány távolsággal játszunk. E mellett fontos a nyereg dőlésszöge is. Ez egy kiindulási alapot adhat, ami nem kőbe vésett, ezen lehet finomítani egyedileg.
A mai világban már vannak női és férfi nyergek illetve a keménytől a puháig, keskenyebbtől a szélesebbig mindenféle van. Az, hogy milyen széles nyerget vásároljunk, az ülőgumók távolságának lemérésével lehet belőni. Ezt vagy mi magunk lemérjük, vagy bemegyünk 1-2 nagyobb kerékpáros üzletbe, és van egy szék amire (utcai felszerelésben) rá kell ülni és meglesz a távolság egész pontosan. Ülések ára 4-5 ezer Ft-tól a csillagos égig terjedhet: a drágábbak anatómiailag vannak jobban kialakítva illetve a súly sem elhanyagolható.
Érdemes tudni, hogy egyre több helyen lehetséges (némi kaució ellenében) tesztnyerget kérni, így pár napra (esetleg 1 hétre) megkaphatunk egy nyerget és állíthatjuk, tesztelhetjük.
Egy új bringa vásárláskor nem feltétlenül kell beruháznunk ülésre: egyrészt bele is lehet alkudni az árba, másrészt érdemes tesztelni azt, amit a bringával kapunk. Lehet teljesen elfogadható lesz arra, amire mi magunk használjuk. 

 

Cipő, pedál:
Többféle lehetőségünk van: sima taposó, klipszes illetve „stoplis”. A sima taposóval csak nyomjuk a pedált. A klipszessel már egy picivel hatékonyabban nyomhatjuk, míg a stoplis esetében a pedál és a cipőnk összekapcsolódik, ezáltal nem csak nyomni, hanem húzni is tudjuk. Ebből a kapcsolódási formából többféle szabvány létezik: spd, országúti spd, Look, stb. Országúti bringa esetében mindenképpen megfontolandó a „stoplis”: a megfelelő dolgokat hamar meg lehet tanulni, illetve a stopli és a pedál szétkapcsolásához szükséges erőt is lehet finomítani: így nem fog beszorulni a lábunk, ugyanakkor véletlenül sem fog szétkapcsolni a cipő és a pedál. 
Cipő tekintetében merevebb talpúak vannak az országúti kerékpárokhoz, ahol egy megfelelő cipőbetéttel osztják szét a talpra nehezedő terhelést.
 

Védőfelszerelés:
Mindenképpen javaslom a szokásos KRESZ tartozékokon felül, hogy viseljünk bukósisakot mindig. Itt is van többféle: szemüveggel együtt és külön illetve az olcsóbbtól a legújabb fejlesztésekkel rendelkezőkig. Egyáltalán nem mindegy, hogy 20-30-40 ezres vagy 4-5 ezres bukóban tekerünk, mivel egy esésnél a bukósisaknak el kell nyelnie az ütődést, ami a fejet érné.
„Jó, de én nem megyek gyorsan!” – hallom ezt sokszor. Egy vasúti sínen áthaladva is el lehet csúszni vagy éppen egy kátyúban elesve is érhet bennünket baleset.
Ezek a kerékpáros bukósisakok könnyűek összehasonlítva egy motorossal.
Szemüveg. Ennek funkciója a bogaraktól illetve naptól való védelem. Azonban a kerékpáros szemüvegek erős behatásra sem törnek el. Egy lencsét közel 180 fokban meghajlítva is egyben tart az anyaga és egy baleset esetén sokkal kisebb eséllyel okoznak sérülést. E mellet a profi bringás szemüvegek lencséjét megfelelő dioptriásra tudják készíteni ha szükséges (de használhatunk kontaktlencsét is alatta természetesen). 

 

Ruházat:
Az országúti kerékpáros ruházatnál a rövidnadrágban van egy szivacs és ez segít abban, hogy a nyereg tetején minél tovább tudjunk ülni. Ezek lehetnek kantárosak is, hogy a hason a szorítást csökkentsék. Szokás felvenni aláöltözőt is: van téli és nyári is. A közös bennük, hogy  egy vékony plusz réteget alkotnak,  ami az izzadtságot azonnal elvezeti a testünkről és így kellemesebb bringázni.

Mit vigyünk magunkkal akár egyedül akár közösen megyünk bringázni:
TAJ kártya (baleset esetén ezt kérhetik kórházban), személyi igazolvány (ha pl közúti ellenőrzés van, hasznos lehet), folyadék (nyáron többet is akár, amiből a fejünkre locsolhatunk), csoki/ennivaló (vannak táplálékkiegészítők is, ezek is hasznosak lehetnek), defekt javító készlet (gumileszedő, tartalék belső, folt, ragasztó), minimális szerszám (imbuszkulcs, csavarhúzó), feltöltött mobiltelefon illetve valamilyen térkép, hogy tudjuk merre is menjünk tovább. 

Amikor hazaértünk:
Nyújtás és a folyadék valamint ásványi anyagok pótlása nagyon fontos.

 

Hogyan bringázunk mi, azaz a KTOF? 
Hát így: 

 

Csongrádon van egy kis baráti csoport, melyet KTOF-nek, azaz Körös-toroki Oxigénfalóknak hívunk. Tagok szempontjából a legkevésbé fiatalabbak 55 év alatt vannak, míg a legfiatalabb 4 éves. A csoport tagjai Csongrád mellett Szentesről, Mártélyról, Szegvárról illetve páran megyén kívülről csatlakoztak, de közös bennünk, hogy mind Csongrádról vagy annak környékéről származnak. 

Ez egy lehetőség: nincs előírt vagy kötelező tekerés, de ha jössz, annak örülünk. (Természetesen a jelenlegi járványhelyzet miatt ezek a nagyobb létszámú bringázások fel vannak függesztve, de virtuálisan láthatjuk ki merre és mit mozgott/edzett.)

Elsősorban országúti kerékpárjaink vannak, de akad mountain bike, cyclocross is. Általában országúti kerékpárokkal bringázunk illetve esetenként vegyesen.

Valamelyest kihívást jelent összehozni egy közös bringázást úgy, hogy a 10, 17, 40+ különböző edzettségi szinten egy tempóban haladjon, de semmi sem lehetetlen: ha kell 2 részre szakadunk, egy gyorsabb és egy lassabb tempójú csapatként gurulva tovább, de előbb-utóbb összevárjuk egymást (megbeszélés kérdése).

Azonban minél többen vagyunk, annál könnyebb hasonló erőnlétű csoportban tekerni. Általában hétvégén (ünnepnapon) 1-2 közös bringázás összejön, főleg a környéken, kis forgalmú utakon: 12 és 100 km közötti távokra szoktunk menni (adott csoport összetétele és idő függvénye, melyet előzetesen egyeztetünk). Ezeknek nincs külön felelőse, aki feldobja az ötletet lehet hozzá csatlakozni (aki akar).

2018 és 2020 között jelen voltunk pár versenyen, mindazok mellett, hogy egyénileg (vagy éppen igazolt versenyzőként más klubban) többen is sportolunk és járunk mindenféle kerékpáros (néhányan triatlonos) megmérettetésekre. A fiatalabbak közül többen szép eredményeket értek el.

Egymást el tudjuk látni saját tapasztalatokkal pl. 1-1 technikai probléma megoldása a kerékpáron, kerékpár beállítás, tapasztalatok versenyeken stb.

Van saját magunk tervezett csapatzoknink és csapat kulacsunk is. Ötletünk és aktív közreműködésünkkel lett megrendezve az első csongrádi kerékpáros időfutam. Ízelítőnek pár fotó lentebb. További fotók és hírek rólunk a Facebook oldalunkon vannak (http://ktof.bike).

 

 

Merre találhatsz meg bennünket?

Virtuális térben a leggyorsabb:

STRAVAhttps://www.strava.com/clubs/ktof (ahol a tekeréseket lehet rögzíteni automatikusan)

FACEBOOK csoportunkhttps://www.facebook.com/groups/ktofgroup (ami ugyan zárt, de mindenféle kérdőív nélkül könnyű jelentkezni, itt szeretnénk meghirdetni a jövőben a közös bringázásokat, persze bárki feldobhat témát)

FACEBOOK oldalunkhttp://ktof.bike (ami az oldalunkra visz tovább: https://www.facebook.com/korostorokioxigenfalok ) Ez a publikus oldal, itt szoktunk megosztani 1-1 hírt mely velünk kapcsolatos.

YouTube csatornahttps://www.youtube.com/channel/UClrq_nn6guZ0zsSPYxUz9QQ

Természetesen a részvétel mindig önkéntes, ingyenes és saját felelősségre történik.

 

 
Fotók: Révész Gábor, KTOF (id. Giricz László, Hankó Zoltán) 
 
Hankó Zoltán (KTOF – Körös-toroki Oxigénfalók)
Megosztás

Kérem adja meg a keresett kifejezést

Shopping Cart